pénzügyi tudatosság

MNB: Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?

A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.

Nagyon sok bank került kiszolgáltatott helyzetbe a szuperállampapír miatt

Nem akar minden szolgáltató a szuperállampapír elsődleges forgalmazója lenni, ráadásul nagyon sok bank kiszolgáltatott helyzetbe navigálta magát a MÁP+ eladásával, így kérdés, mit hoz a következő év – árulta el Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban, aki szerint ha valaki év elején MÁP+ helyett hosszú lejáratú dolláros állampapírt vett, közel 32%-ot is tudott keresni rajta.   Kitért arra is, milyen a befektetési világ két évvel a MiFID 2 bevezetése után, hogyan lehet felismerni egy jó privátbankárt és milyen befektetési alapokat kellene piacra dobni ahhoz, hogy Magyarországon is legyen értelme a független tanácsadásnak.

A gazdasági válság sem javított igazán a magyarok pénzügyi tudatosságán

Nincsenek jó véleménnyel a szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról: úgy gondolják, kevés megtakarítási terméket ismerünk, és lényeges lenne már az oktatásban megalapozni ilyen irányú ismereteinket. A Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által a hosszú távú megtakarításokról pénzügyi szakemberek körében készített felmérés eredményei szerint jelenleg a szuperállampapír (MÁP+) és a tartós befektetési számla (TBSZ) ösztönzi leginkább a lakosságot távlatos gondolkodásra, a tőzsdei részvényvásárlást pedig a cégek eredménye, valamint állami ösztönzők segítenék leginkább.

Amíg ilyen bérnövekedés van Magyarországon, nem káros a szuperállampapír

Meglehetősen jó most a magyar befektetők helyzete azzal, hogy itt a szuperállampapír, miután az éves szinten közel 5%-os hozam egy nagyon erős kockázatmentes láb tud lenni egy portfólión belül – mondta Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője. Szerinte amíg ilyen bérnövekedés van Magyarországon, ilyen alacsonyak a hitelkamatok és ilyen sok készpénz van a háztartásoknál, addig ez a papír egyáltalán nem nevezhető károsnak. Sőt, egy bizonyos fokig a pénzügyi tudatosságot is fejleszti.

Itt a megoldás a nyugdíjproblémára – Nincs idő hezitálni, lépni kell

Amellett, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások között a pénztári megoldások a legismertebbek, az érintettek legnagyobb része költséghatékonynak tartja. Van még egy kiemelkedően érdekes faktor, amely a pénztárakhoz kötődik. Hogy mi ez, azt dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke árulta el a Portfóliónak.

Irdatlan készpénz van a magyaroknál, és ez nem fog egyből szuperállampapírba menni

Türelmetlen a piac, amikor arról van szó, hogy minél hamarabb becsatornázza a rendszerbe a készpénzállományt. Csoda lett volna, ha a MÁP+ megjelenésével hirtelen az összes készpénz átvándorol az új állampapírba, mivel itt társadalmi felfogásról, egyfajta szocializációról van szó  - hangzott el a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának második panelbeszélgetésén. A résztvevők beszéltek arról is, hogy az ingatlanpiacra is hatással volt az új állampapír megjelenése, banki oldalról pedig elhangzott a kérés, hogy legyen kiszámíthatóbb a forgalmazói piac.

Nagyszabású programok indultak a magyar lakosság pénzügyi oktatására

Egyre több pénzt tesznek félre a magyar emberek és egyre több biztosítást kötnek. Főleg a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások pörögnek, valamint a kgfb-termékek díjbevétele is robusztusan növekszik – hangzott el mindez a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) mai konferenciáján. Mind e szervezet, mind a MABISZ, mind pedig az MNB stratégiai prioritásnak tartja a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését, ezt a célkitűzéseket most már tankönyvek és tájékoztató füzetek is segítik, de hamarosan az alaptanterv része is lehet a pénzügyi oktatás.

Fintech testületet alapított az MNB

Megtartotta alakuló ülését az MNB által alapított Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület, amely a széleskörű piaci vélemények és tapasztalatok megosztásával támogatja az MNB digitalizációs törekvéseit. Az ülés fő napirendi pontja az MNB kidolgozás alatt álló FinTech Stratégiája volt. A testület tagjai megvitatták és előremutatónak tartják az MNB kezdeményezéseit a pénzügyi rendszer digitalizációjának fejlesztését célozva, és számos javaslatot fogalmaztak meg a jegybanki szakértők számára. A testület következő ülését várhatóan jövő év elején tartja - olvasható az MNB közleményében.

Három trükk milliárdosoktól, amit neked is érdemes alkalmaznod, ha többet akarsz kihozni a pénzedből

Nem kell milliárdosnak lenni ahhoz, hogy valaki okosan tudjon bánni a pénzzel, és jövedelméből a lehető legtöbbet hozza ki hosszú távon. Íme három egyszerű(nek tűnő) tipp, miként válhatsz te is megfontolt befektetővé.

Formabontó ötlet: adjunk a tanárnak részvényt, és a gyerek megtanul a pénzzel bánni

Nem magyar sajátosság, de tény: az átlagos befektető akkor választja a magas kockázatú eszközöket, amikor tőzsdei felfutás van, a visszaesés után pedig menekül tőlük, ezzel a stratégiával viszont nehéz pénzt keresni. A magyarok körében egyébként is van egyfajta ellenérzés a részvényekkel kapcsolatban, és nem segít ezen az sem, hogy az alapvető pénzügyi ismereteket oktató tanárok sem ismerik sok esetben ezeket a termékeket. Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban kifejtette: szerinte érdemi változást az hozhatna a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, ha a tanárok kapnának egy részvényportfóliót.

Új megtakarítási őrület hódít - Viszik, mint a cukrot

Miközben a lakossági ügyfeleknek már kezd elegük lenni az alacsonyabb hozamokból, a pénzügyi szektor szereplőin van a felelősség, hogy ne alakuljanak ki újabb brókerbotrányok a magyar piacon. Pallos Noémi, a Diófa Alapkezelő vezérigazgató-helyettese arról is beszélt a Portfolio-nak, miért nem okolható egyedül az ÁKK és a kincstár a lakossági állampapírok felfutásáért, és melyik az a befektetés, ami külföldön már tömegeket mozgósított az öngondoskodás felé.

Elárulták az online társkeresők: van fontosabb annál, hogy nézel ki. És ki nem találod, mi az

Okosnak hisszük magunkat, aztán jön a kamatos kamat, és megáll a tudomány

Okosnak hiszik magukat az emberek, ha pénzről van szó, aztán ha válaszolni kell néhány, pénzügyi tudást feltérképező kérdésre, kiderül, lenne még mit tanulni. Az OECD friss, G20-akra vonatkozó tanulmánya szerint sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, a kamatos kamat kiszámítása már nehézséget okoz, a diverzifikáció megértéséről nem is beszélve. Gyaníthatóan ez Magyarországon sincs másképp. Vannak persze olyan országok, mint Franciaország vagy Norvégia, akikről a pénzügyi tudatosságot mintázták, de az olaszok már inkább elbújhatnak az eredményeikkel.

Siralmas: a magyar fiataloknak fogalmuk sincs a pénzügyekről

Az MNB 2017 tavaszán kutatást végzett a fiatalok pénzügyi tájékozottságáról, az eredmények alapján volna még min fejleszteni.